Az együttes repertoárján egyaránt szerepelnek barokk, klasszikus, romantikus és kortárs művek, a cappella kórusművek, oratóriumok, versenyművek, szimfóniák, mindemellett szívesen kalandozik a könnyűzene és a komolyzene határterületeire is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 30. szerda, 20:00
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara nem hivatásos együttes, tagságát jelenlegi és egykori egyetemi hallgatók valamint oktatók alkotják. Művészeti vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, kiváló művész. Az együttes repertoárján egyaránt szerepelnek barokk, klasszikus, romantikus és kortárs művek, a cappella kórusművek, oratóriumok, versenyművek, szimfóniák, mindemellett szívesen kalandozik a könnyűzene és a komolyzene határterületeire is. Az ELTE zenei együttesei több alkalommal közreműködtek a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Tiszazugi Zenei Fesztiválon, rendszeres közreműködői a Tihanyi Bencés Apátság koncertsorozatának. Az Egyetemi Koncertzenekar évről évre hangversenyeket adott a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Rolla Jánossal közösen a Mester és Tanítványa elnevezésű esteken. A Bartók Béla Énekkart a közelmúltban a MüPa-ban is hallhatta a közönség, ahol Eötvös Péter vezényletével Ives grandiózus művében, a IV. szimfóniában működött közre a Concerto Budapest hangversenyén. A teljes együttes a Zeneakadémia Nagytermében az elmúlt évek során Rossini Stabat materét, a Verdi Requiemet, Mendelssohn Éliás című oratóriumát, Orff Carmina Buranaját, kortárs magyar műként Kovács Zoltán Requiemjét és Credoját, 2024 júniusában Brahms Német requiemjét adta elő nagy sikerrel, teltházas közönség előtt.
Az Alice csodaországban egy egyedülálló multimédiás produkció, amely ötvözi a táncot, az akrobatikát és a cirkuszművészetet. (esőnap: augusztus 24.)
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
