
MITEM 2025 - A SZERELEM SÉTÁNYAI - a Gribojedov Állami Orosz Dráma Színház (Georgia) előadása
A Gribojedov Színház „A szerelem sétányai” c. előadása az Ivan Bunyin művei nyomán készült első szíházi produkció a grúz színpadon.
A Gribojedov Színház „A szerelem sétányai” c. előadása az Ivan Bunyin művei nyomán készült első szíházi produkció a grúz színpadon.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 28. apríl 2025, 19:00
Ivan Bunyin
A SZERELEM SÉTÁNYAI
Végzetes történetek két felvonásban
A színpadi változat szerzője és rendezője - Avtandil Varszimasvili, Grúzia Állami Díjasa, K. Mardzsanisvili-díjas
Díszlettervező - Mirian Svelidze, Grúzia Kiváló művésze, Sota Rusztaveli Grúz Állami díjas
Jelmeztervező - Natalia Kobakhidze
Koreográfus - David Metreveli
Az előadásban közreműködnek:
Mikhail Ardzsevanidze, Arcsil Baratasvili, Khatia Beruasvili, Natalia Voronjuk, Vasilij Gabasvili, Lasa Gurgenidze, Nina Kalatozisvili, Karina Kenyia, Nina Kikacseisvili, Mariam Kitia, Szofia Lomdzsaria, Irina Megvinetuhucetszi, Oleg Mcsedlisvili, Anna Nyikolajeva, Vlagyimir Novoszardov, Dmitrij Szporisev, Valerij Harjutcsenko, Zurab Csipasvili, Gvantsza Sarvadze.
Az előadás a Párizsban, a Múzsa, a Ruszja, a Napszúrás, a Madrid, a Névjegyek, a Szaratov gőzhajó, a Sötét sétányok, a Kaukázus című elbeszéléseken alapszik a legendás Sötét sétányok ciklusból. „A Sötét sétányokat tartom a legjobbnak, amit írtam” - állította Bunyin. Az író szerint „e könyv összes elbeszélése csakis a szerelemről szól, annak „sötét” és komor, kegyetlen sétányairól”.
A „végzetes történetek” Avtandil Varsimasvili rendezésében - egy színházi szimfónia több szerelmi történet összefűzéséből, amelyek az előadásban kifinomult „csipkehálóvá” fonódnak össze, megdöbbentően érzékeny és átható atmoszférával. És még akkor is, ha a történet boldogtalan és tragikus, végzetes és pillanatnyi, a néző mégis megérti, hogy a szerelem a legerősebb és legszebb élmény, amit az ember az életében átélhet.
„Túl sötét.” „Micsoda posvány!” „Csupa ronda emberről ír!” „Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.” „Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.” „Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!” „Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...” „Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.” „Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...” „Szörnyű munka!” „Sivár, sivár.”
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Shirley MacLaine regénye alapján Színpadra alkalmazta: Schell Judit Schell Judit zenés önálló estje
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.