Vörösmarty Csongor és Tündéje óta a legszebb tündérmese. Bölömbér kerál, Mar-Szúr herceg, Bogyó, Csibecsőr, Töndér negéd és Vaknadály – ők segítik vagy akadályozzák, hogy két fiatal, Lenszirom és Leander egymásra találjon. A legkisebbeknek szól ez a mese, amelyben sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat és erőpróba után végül minden jóra… Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 05. apríl 2025, 11:00
A Leánder és Lenszirom című mesejáték a Csongor és Tünde óta (1830) írt legszebb magyar tündérmese. Szilágyi Andor írói fantáziáját Benedek Elek Csudafa című meséje ihlette meg, de a szerelmetes mese sok más híres elődjének motívumait magába olvasztja: A szépség és a szörnyeteg, Vadhattyúk, Szentivánéji álom. „Olyan klasszikus mesei történetet szerettem volna írni, amely minden szempontból tanulságos. Van benne hős, akivel együtt tudunk érezni, antihős, aki „közutálatnak” örvend, számos fő- és mellékszereplő, akik olyan emberi értékekre világítanak rá, amelyeket meg lehet szerezni, és el lehet veszíteni. A lényeg, hogy fel tudjuk-e fedezni történetében a párhuzamokat a saját életünkkel, ami több és más, mint az örök mesei alaphelyzet, amelyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését...”
Az előadás hossza: 2 óra 1 szünettel
Szereposztás:
Lenszirom: KATONA KINGA
Bogyó: KRISTÁN ATTILA
Csibecsőr: BATTAI LILI LUJZA e.h.
Bölömbér Kerál: VARGA JÓZSEF
Bölömbér Kerálné: KOVÁCS VANDA m.v.
Mar-Szúr herceg: BORDÁS ROLAND
Töndér negéd: SÖPTEI ANDREA
Vaknadály: KOVÁCS S. JÓZSEF
I-II. Kárókatona / Unkafiú, Unkalány/ Csújjogós, Csijjegős: ÁCS ESZTER/SZILÁGYI ÁGOTA, BERETTYÁN NÁNDOR
Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
Dramaturg: Kulcsár Edit
Zene: Lovas Gábor
Bábtervező és kivitelező: Lenkefi Zoltán és Zayzon Ádám
Koreográfus: Darabos Péter
Ügyelő: Lencsés István
Súgó: Sütő Anikó
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: MÁRKÓ ESZTER
Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei alakították.
Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?
Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve. A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt. A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).
