Frakk, a macskák réme
Bálint Ágnes kedves meseregénye mindannyiunk kedves emléke.
Kúpte si vstupenku
Podujatie
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 09. máj 2025, 10:00
Bálint Ágnes: FRAKK, A MACSKÁK RÉME
mesejáték
Rendező: OBERFRANK PÁL Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész
A főszereplők, Irma néni és Károly bácsi, Lukrécia és Szerénke, és a címszereplő Frakk mosolyra fakaszt, és talán mindig állásfoglalásra is késztet. Kinek van itt igaza? Hogyan lehetne békében élni ennyi különböző szereplőnek? Milyen viszonyok is uralkodnak itt e barátságosnak látszó házban, és miért e sok ellentét? Mi lehet a megoldás, hogy a békés együttélés megvalósuljon? Van-e erre esély egyáltalán? Bizony, a nyugalomért, a békéért meg kell küzdeni!
Az előadás az UMPA ügynökség engedélyével kerül bemutatásra.
Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas hang- és fényhatások vannak. További információ
Szereposztás
Károly bácsi..................... MÁTÉ P. GÁBOR
Irma néni.......................... MÓDRI GYÖRGYI
Frakk................................ KELLER MÁRTON
Lukrécia........................... SZEDERJESI TEODÓRA
Szerénke......................... HIRSCHL LAURA
Micike.............................. TANCZER KATA / LOSONCZI LIZA
Bizsu................................ KORMOS LARA / FŐDI LILI
Alkotók
A forgatókönyv alapján színpadra alkalmazta: OBERFRANK PÁL Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Jelmeztervező: KÁRPÁTI ENIKŐ
Zeneszerző: PETHŐ ZSOLT Balázs Béla-díjas
Ügyelő: SZENTMIKLÓSI ILDIKÓ
Rendezőasszisztens: KÁLMÁN PÉTER
Súgó: KELEMEN OLIVÉR
Rendező: OBERFRANK PÁL Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Naša ponuka
„Túl sötét.” „Micsoda posvány!” „Csupa ronda emberről ír!” „Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.” „Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.” „Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!” „Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...” „Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.” „Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...” „Szörnyű munka!” „Sivár, sivár.”
Egy olasz városka főterén eltörik egy lány legyezőjét. Aki eltörte, kétségbeesetten igyekszik pótolni. Mi nevetnivaló van ezen? Nos, ebből az egyszerű helyzetből az olasz reneszánsz egyik legnagyobb, máig érvényes komédiája kerekedik ki. A kalandos sorsú legyező kálváriáját követve a szereplők gyarlóságain, hazugságain, zűrzavaros életén nevetünk. Ráadásul ebben a varázslatos és csavaros vígjátékban a túlfinomult urakat ugyanazok a színészek játsszák, akik a szegény és szabadszájú prolikat, pillanatok alatt váltva át egyik figurából a másikba. És, ahogy az már lenni szokott, olykor mindkét szerepükből kiesnek.
