A rátóti csikótojás - A Bessenyei Színkör előadása
Zenés mesejáték egy részben.
Køb Billetter
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 13. April 2025 15:00
A Kölyök talál a rátóti határ szélében egy hatalmas tököt. A faluban mindenkinek visszafelé forog az esze kereke:a bírónak, a bírónénak, a Matilka lányuknak, de még a három öregasszonynak is, miközben szegény csőszt, Szotyolkát tartják bolondnak.
Rátóton nem terem tök semmilyen méretben, ezt kihasználva a Kölyök megtréfálja őket, hogy fordítson egyet a dolgok állásán....
Szereposztás
BÍRÓ...................................................................... Nagy Dániel József
BÍRÓNÉ................................................................. Dúl Anikó
MATILKA, a lányuk................................................ Nagy Böbe/Forró Liliána
KÖLYÖK, a falu árvája.......................................... Pletka Levente Attila
BOLOND, a falu csősze........................................ Gundrum Zsolt
SÜKET, öregasszony............................................. M. Vitális Mónika
VAK, öregasszony................................................. Sári Krisztina
NÉMA, öregasszony.............................................. Fejes Imréné
CINGÁR, kóbor utcai zenész................................. Lencse Tibor
GIZDA, a cimborája, szintén zenész..................... Béres Dezső
Alkotók
RENDEZŐ: Rárósi Anita
Zenei felvételek: Csürhe Banda
Hangtechnika: Lőrinc Norbert, Vizi Gábor
Fénytechnika: Hugyik Pál
Jelmez: Árendás Néptáncegyüttes
Súgó: Aszalai Enikő
Aktuelt
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Richard Wagner PARSIFAL Színpadszentelő ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar, angol és német felirattal
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
