Jegyvásárlás.com

Stephanus 1. - 2025. szeptember 28.vasárnap 18:00 óra – MÜPA

https://www.jegy.hu/program/stephanus-berlet-20252026-iv1-eloadas-178640

Johannes Brahms: d-moll zongoraverseny No.1., op. 15
I. Maestoso, II. Adagio, III. Rondo - Allegro ma non troppo
--
Johannes Brahms: Szerelmi dalkeringők op. 52
Am Gesteine rauscht di Flut… - A sziklánál zubog az ár…
Ein kleiner, hübscher Vogel… - Egy kis, csinos madár…
Nein, es ist nicht auszukommen… - Nem, nem lehet kijönni az emberekkel…
Am Donaustrande… - A Duna partján…
ifj. Johann Strauss: Mesél a bécsi erdő op. 325
ifj. Johann Strauss: Tere-fere polka op. 214
ifj. Johann Strauss és Josef Strauss: Pizzicato-polka op. 234
ifj. Johann Strauss: An der schönen blauen Donаu - A szép kék Dunánál op. 314, kórussal

"A szép kék Dunánál" – 200 éve született Johann Strauss

A zsúfolt báltermek képei, az andalító melódiák, tréfás polkák és légies keringők már a 19. században összeolvadtak a Monarchia világával. A század második felében Bécs gazdag kulturális életében egymás mellett – sőt, olykor egymásra rímelve – jelent meg az eszményített abszolút zene és a tánczene mívessé csiszolt, népszerű változata. Koncertünk címe nem pusztán ifjabb Johann Strauss klasszikusának eredeti címére utal, hanem egyfajta szimbolikus keretet is ad, felidézve a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia virágzó zeneéletét. Jóllehet, a nehéz körülmények közt nevelkedett tehetséges fiatal zongorista, Brahms a szórakoztató tánczenék világába nőtt bele, de figyelme az európaszerte ismert magyar hedegűművész, Joachim József zongorakísérőjeként lassacskán a klasszikus mesterek felé fordult. Első nagyzenekari művét, tragikus hangvételű zongoraversenyét nem sokkal Schumann öngyilkossági kísérlete után 1854-ben vetette papírra, s négy évvel később, pártfogója halála után fejezte be. A súlyos, technikailag is komoly kihívást jelentő háromtételes műben nyoma sincs a korszakra jellemző önkényes virtuozitásnak. Műve Beethoven szimfonikus örökségéből táplálkozik: a szenvedélyes, szaggatott első tételt fájdalmas Adagio követi, amelyet egy lendületes, zaklatott Rondó tétel zár. 1969-ben komponált Szerelmi dalkeringői Brahms egészen más arcát mutatják: változatos – humoros, pajkos vagy épp melankolikus, lírai – dalai a német liedből és a bécsi keringő-hagyományból
merítenek. Akárcsak kortársa, az idén kétszáz éve született mester, ifj. Johann Strauss polkái és keringői, melyek hangvétele hol játékos, hol nosztalgikus, miközben megidézi a polgári élet derűjét és finom melankóliáját. Az európai tánczenei szcénát uraló Strauss műveiben Bécs egészen más fényben tündököl: a Tere-fere polka, a testvérével, Joseffel közösen komponált humoros Pizzicato-polka, valamint a nosztalgikus Mesél a bécsi erdő – a 19. századvégi főváros életérzését sűrítik hangokba. Strauss zenéje sosem pusztán szórakoztató — hangszerelési képességeit Brahms egyenesen Mozartéhoz hasonlította: bonyolult formái, invenciózus hangszerelései és főként ritmikai játékossága valóban a műfaj legnagyobbjai közé emelik. Talán ismerősen, ám mégis idegenül cseng A szép kék Dunánál cím. Strauss 1866-ban szerzett, világszerte ismert Kék Duna keringőjét eredetileg a Wiener Männergesang-Verein, a Bécsi Férfikar felkérésére komponálta. Bár Strauss a címet a bajai származású Beck Károlytól kölcsönözte, aki versében a szőke Tiszáról és szép kék Dunáról mereng, a zenekari kórusmű Josef Weyl szatirikus szövegére készült, s a bővített, tisztán zenekari változatot csak egy évvel később, 1867-ben a Párizsi Világkiállításra írta meg Strauss, mellyel a nemzetközi elismerést is kivívta. A ma elhangzó — zenei anyagában azonos, ám Franz von Gernerth fennkölt szövegével ellátott — kórusváltozat végül csak 1890-ben látott napvilágot. Koncertünk két zeneszerzői világ találkozása és egyszerre főhajtás is: az eszményi és az élvezeti zene, Bécs világa előtt.

Stephanus 2. - 2025. november 29., szombat 18:00 óra – Müpa

https://www.jegy.hu/program/stephanus-berlet-20252026-iv2-eloadas-178634

Gustav Mahler: Adagietto – Részlet a No.5. szimfóniából
Gustav Mahler: Lieder eines fahrenden Gesellen – Vándorlegény-dalok
- Wenn mein Schatz, Hochzeit macht – Mikor kincsem esküszik…
- Ging heut morgen über’s Feld – Mentem reggel a réten át…
- Ich hab’ ein glühend Messer – Hordok egy tüzes pengét…
- Die zwei blauen Augen – Szerelmem kék szép szeme…
(Erdős Róbert- bariton)
--
Giacomo Puccini: Messa di Gloria
(Papp Balázs - tenor, Erdős Róbert - bariton, Bán Balázs - basszus)

Közreműködik:
Papp Balázs - tenor
Erdős Róbert - bariton
Bán Balázs - basszus
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Szakgimnázium Női-és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva és Safarek Krisztián)

Vezényel: Kovács János

Őszinte vallomások, elsöprő szenvedélyek

A 20. század zeneszerzéstechnikai kísérletei számos új utat nyitottak meg a korszak zeneszerzői számára, ám így is akadtak, akik a romantikus elődök útját folytatták: Gustav Mahler bensőséges vallomása és Puccini monumentális Messa di Gloriája csodálatos példái a romantika továbbélésének.
Mahler élete 1901-ben gyökeresen megváltozott. Pár hónappal egy súlyos halálközeli élmény után újabb határkőhöz érkezett: megismerkedett a 18 éves Alma Schindlerrel. A zeneszerző fellobbanó szerelmének ötödik szimfóniája Adaggietto tételében állított
emléket. A megelőző tételek küzdelmes szenvedése szinte teljesen feloldódik a vonóskarra és hárfára komponált érzékeny lassú tételben. Bár a zene mindent elmond a férfi érzéseiről, Mahler egy rövid verset mellékelt Almának a partitúrához: “Mennyire szeretlek, életem napja, szavakkal elmondani sem tudom. Csak sóhajtozhatom vágyam és szerelmem után.” Korai Vándorlegény-dalait ugyancsak ez az intim hangvétel jellemzi. Népies egyszerűségű, bensőséges dalaiban mottóként jelenik meg a hontalan vándorlás és a boldogság hiábavaló keresésének toposza. Mintha csak párbeszédet folytatna Franz Schuberttel, ott folytatva a vándorlást, ahol a Téli utazás véget ér. A fiatal Puccini ezzel szemben az olasz operakomponisták stílusát követte, éppen ezért első nagyszabású miséjét, a Messa di Gloriát sikere ellenére is számos kritika érte. A zeneszerzés gazdag eszköztárát vonultatja fel, az egyszerű harmonizálástól egészen a nagy romantikus zenekari tuttikig. A vegyeskarra, bariton és tenor szólóra komponált mise megtartja a liturgikus kereteket, dallamossága, különösen szóló tételei későbbi operáit előlegzik.

Stephanus 3. - 2026. február 7. szombat 18 óra – MÜPA

https://www.jegy.hu/program/stephanus-berlet-20252026-iv3eloadas-178635

A Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekarának hangversenye

10 éve a Müpában, (10 év legsikeresebb remekművei)

Camille Saint-Saens: Sámson és Delila - Bacchanale op.47.
Jean Sibelius: Impromptu op. 5.
Liszt Ferenc: Hunok csatája
--
Johan de Meij: A gyűrűk ura – Gandalf (A mágus) I.szimfónia I.tétel
Ránki György: Varázsital szvit
Johan de Meij: A Szent Márk tér visszhangjai
Gustav Holst: A bolygók – Jupiter op.32.
Vezényel: Makovecz Pál

10 éve a Müpában (10 év legsikeresebb remekművei)

A 19. század zongoravirtuóz-zeneszerzője, Liszt Ferenc új esztétikai ideált teremtett kortársai s utódai számára szimfonikus költeményeivel. Egytételes nagyzenekari művei partitúráiba előszót mellékelt – mintegy programként –, hogy tudatosítsa hallgatóiban, milyen társművészeti alkotás ihlette zenéjét, mit is akart kifejezni a zeneszerző. Bár a koncertünkön felcsendülő művek más-más korszakokban keletkeztek, mégis közös vonásuk, hogy zenén túli inspriációból születtek, ha úgy tetszik, programot rejtenek.
A Hunok csatáját Attila pogány hun seregének és a keresztény római-gót hadak összecsapásának hatalmas történelmi freskója ihlette. A véres csatában harcoló hunokat magyaros ritmusok idézik meg, melyek a felfokozott harc hangjai közé beszűrődő gregorián dallamtól kezdve veszítenek erejükből, míg a keresztények motívuma egyre fényesebben cseng, végül fanfártémaként dicsőségesen zárja a művet. Saint-Saëns hasonlóan erőteljes zenei eszközökkel él történelmi operájának, a Sámson és Delilának csúcsontján: a filiszteusok templomának lerombolása előtti bacchanalia zenéje érzékien jeleníti meg a keleties hangzású erotikus táncot, gazdag ütőhangszeres és fúvós apparátusával. Irodalmi alkotások ragadták meg a két 20. századi zeneszerző, Ránki György és Johan de Meij képzeletét. Ránki, Zola novellájából indult ki balettkomédiájában, melyből 1975-ben szvitet komponált, míg Meij 1988-ban bemutatott első szimfóniájában Tolkien varázslatos világát idézte meg, végigvezetve a hallgatót a teljes Gyűrűk Ura trilógián. A holland zeneszerző másik nagyszabású szvitjében a reneszánsz mester, a velencei kétkórusos technika atyja, Giovanni Gabrieli előtt tiszteleg, töredékesen felidézve 1585-ös Canzon septimi toni című művét. Holst századfordulós jegyeket magán viselő Bolygók című nagyzenekari szvitje nyitva hagyja az értelmezést a hallgatónak. A hangulatképek sorozatához – ahogyan Holst is nevezte művét – beszédes tételcímeket mellékelt, programja rejtve maradt. S hogy a bolygók egyszerű metaforaként az emberi jellemvonásokat ábrázolják-e, netán az emberi pszichére gyakorolt hatást, vagy csak a római istenek fő tulajdonságaira utalnak – nos, ezúttal döntsék el Önök.

Stephanus 4. - 2026. április 19. vasárnap 18:00 óra – Müpa

https://www.jegy.hu/program/stephanus-berlet-20252026-iv4eloadas-178637

Camille Saint-Saëns: III. c-moll szimfónia op.78 (Harmath Dénes – orgona)
I Adagio - Allegro moderato, II. Allegro moderato - Presto
--
Carl Orff: Carmina Burana

Közreműködik:
Szemere Zita – szoprán
Biri Gergely – tenor
Fülep Máté – bariton
Harmath Dénes (orgona)
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Szakgimnázium Női-és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva, Safarek Krisztián)
Hunyadi János Általános Iskola kórusa (karigazgató: Igaliné Büttner Hedvig)
Liszt Ferenc Általános Iskola kórusa (karigazgató: Kovács Katalin)

Vezényel: Antal Mátyás

Camille Saint-Saënst még manapság is gyakorta illetik a konzervatív jelzővel, s jóllehet, a francia romantikus zeneszerző hosszú élete miatt valóban kissé maradinak tűnhetett a fiatalabb generáció számára, mi sem áll távolabb az igazságtól. Az újdonságok, tudományos felfedezések iránt fogékony Saint-Saëns volt a legelső filmzeneszerzőnk, miközben régizenei kutatásaival is úttörőnek számított: Rameau és Couprin műveinek első összkiadása is szerkesztésében látott napvilágot. Utolsó nagyvolumenű műve, a III. szimfónia nagyszerűen példázza Saint-Saëns hagyományhoz és modernitáshoz fűződő viszonyát. Klasszikus négytételes szimfóniájában a liszti tématranszformációt alkalmazza: a zenei gondolatok, motívumok átalakulva vissza-visszatérnek, átszőve a teljes szimfonikus alkotást. Nyitótétele végig fenntartja a feszültséget, mely virtuóz futamaival a haláltáncot juttathatja eszünkbe. A lassútételt követő Prestoban pedig rendhagyó módon nem csak a zongora, de a hangszerek királynője, az orgona is megszólal. A hatalmas zenekart felvonultató energikus zárótétel Saint-Saëns talán leghatásosabb műve. Nem csoda, hogy ő maga is úgy nyilatkozott szimfóniájáról: “Mindent beleadtam, amit csak tudtam. Amit ebben sikerült elérnem, arra soha többet nem leszek képes.”
A hagyománykövetés és modernizmus jellemezte a 20. század csodabogarát, Carl Orffot is, akinek ma világszerte ismert fő művét 1937-es bemutatója után szétcincálta a kritika “érthetetlen nyelve és jazzes atmoszférája” miatt, így a náci rezsim alatt egyetlen operaigazgató sem merte színpadra állítani. Holott Orff hatalmas apparátust felvonultató szcenikus kantátája teljes mértékben a középkori európai hagyományokból táplálkozik. A zeneszerző 23 verset választott ki a híres bajorországi Benediktbeuern-kézirat késő középkori repertoárjából – részben Michel Hofmann filológiai tanácsai alapján. A versek többsége allegorikus képekből áll, melyek statikus jellege a késő reneszánsz és barokk világfelfogását tükrözik, ezt jelképezi Orff zenei művének zenei “mozdulatlansága” is gyakran ismétlődő motívumaival. S bár végig kerüli a disszonanciát, mégsem halljuk klasszikusnak: archaizáló nyelve kerüli a megszokott dúr-moll tonalitást, miközben a végletekig kihasználja a nagyzenekar teljes eszköztárát. Nála a ritmus mindennek az alapja.
Így bontakozik ki a zene sűrű szerkezetében a franciával és ónémettel kevert latin szövegek rejtett ereje, mely önálló képi világot teremt, és egyfajta kommentárként szolgál a Fortuna istennő uralma alatt kibontakozó „imagines magicae” – mágikus képek – színreviteléhez.

0 tétel a kosárban

Bérletvásárlás

Stephanus bérlet 2025/2026

Stephanus bérlet 2025/2026

Részletek megjelenítése

Navigáció

Jegyárak

Nézőtér képei

Válassza ki ülőhelyét!

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!