A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
A balatonfüredi Anna-bálnak a reformkortól máig ívelő, élő hagyománya van. A legenda szerint először 1825. július 26-án rendezték meg Szentgyörgyi Horváth János, lánya, Horváth Krisztina „Anna” tiszteletére. Az 19. században a bál, mint közösségi ünnep a társadalmi összejövetelek ”koronája” volt, a korabeli balatonfüredi Anna-bálok ma is úgy élnek a köztudatban mint nemzeti öntudattal, hazafias érzülettel átitatott események, amelyek teret adtak az osztrák önkény elleni tüntetésre. Az Anna-bál szépe címet először 1862-ben ítélték oda Kozma Irma erdélyi kisasszonynak, jutalma egy Erisz almáját szimbolizáló aranyalma lett. A közösségi ünnep kontinuitását a világháborús időszakok szakították meg. Zákonyi Ferenc kezdeményezésére 1954-ben ismét megrendezték a bált, amely a 20. század második felében jellegét, tárgykultúráját tekintve jelentős mértékben formálódott és presztízseseménnyé vált. De vajon mikor volt az első bál és mi állja meg a helyét a hagyományok állításaiból? A beszélgetés többek között erre keres és ad választ.
Meghívott vendég: Purgel Réka, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néprajzos–muzeológusa, a 2019. évi Anna-bál szépe
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
