Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. augusztus 29. péntek, 15:00
Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve a kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva – úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is – többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly – tanultak. Molnárné Aczél Eszter kurátori vezetésén a reformkori Pest életével ismerkedhetnek meg a műalkotásokon keresztül.
A tárlatvezetésen való részvételhez csak a program jegyét kell megváltani, külön belépőjegy megváltása nem szükséges.
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum (Budavári Palota E épület)
Kérjük, hogy az esetleges változásokról való értesülés érdekében folyamatosan kövessék az esemény Facebook-bejegyzéseit a BTM Facebook-oldalán.
A programváltozás jogát fenntartjuk!
“A nő relatív lény, nem önmagához képest határozzák meg, hanem a férfihoz képest. A nő az, amivé a férfi ítélete teszi.” - a gondolat 1949-ben került feljegyzésre, de nyilvánvalóan ősidőkből ered, és ma is szokás még e karóhoz kötni az ebet. Épp ezért, ha az az ítélet születik, hogy nekünk nőknek nincs humorunk, akkor nincs. És kész.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
