FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 2. péntek, 19:30
Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.
Az abszurdba hajló humoros jelenetek nem hagyják, hogy bárki is túl komolyan vegye az élet természetes megpróbáltatásait. Még ha olykor göröngyös utakat járunk is, az üzenet egyértelműen pozitív: minden kornak megvan a maga szépsége, és lehetősége, hogy megélje magát a teljességében. Aki erre képes, nem éli meg tragikusan korának előrehaladását. Csak merjünk néha nagyítós szemüveggel nézni magunkba és rózsaszín szemüveggel másokra, hogy megélhessük azt, ami racionális fejjel talán el sem képzelhető.
Közreműködők: Cserháti Gergely, Eoin Mac Donncha, Frenák Pál, Lőrinc Katalin, Lőrincz Emma
Koncepció, koreográfia: FrenÁk,
Zeneszerző/szerkesztő, zenei koncepció: Gergely Attila
Dramaturg: Dr. Horváth Nóra,
Alpintechnika: Zoltai György,
Látvány: Victoria Frenák,
Hangtechnika: Horváth András
Fény: Pető József
Színpadmester: Filep Balázs
Produkciós asszisztens: Nyári Gergő
Az előadás után közönségtalálkozóra kerül sor.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A nagyszabású musicalt, amelyben a Halál lép elő főszereplővé, az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabként tartják számon, 1992 óta hódít világszerte töretlen sikerrel.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
