Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül. E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete.
Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből.
Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül. E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete. Tán nem az első, de alighanem utolsó „fellépésén" minden képességét, tapasztalatát és képzeletét mozgósítva elvarázsolja, elszórakoztatja mindazokat, akiket a nézőtéren lát. Az összes magánszám, az összes produkció természetesen róla szól. Róla szól a sírás, a nevetés, az egész este Kern András előadásában, Ilan Eldad – a Hat hét hat tánc és Az élet, mint olyan színpadra állítója – rendezésében.
A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása.
Bemutató a Pesti Színházban: 2008. szeptember 27.
Író: Eberhard Streul
A nyersfordítás készítője: Deres Péter
Magyar színpadra alkalmazta: Parti Nagy Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Látványtervező: Iványi Árpád
A rendező munkatársa: Putnoki Ilona
Produkciós asszisztens: Fenyvesi Katalin
Rendező: Ilan Eldad
Producer: Orlai Tibor
Játssza: Kern András
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
