A 20. század Rákosmezején - Early bird

Immár harmadik alkalommal rendezi meg színházunk a Weöres-versjátékot. Költészet-napi programunkon szerkesztett műsoraikkal általános iskolás csoportok lépnek színpadra.

Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!” Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve. A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt. A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).