Színház, Kortárs színmu

A kontroll a játékon belül legalább adott. Hatásod van a világára. Más is menekül. Ne mondd, hogy te nem! Hát látom. Karaktereket alkotsz Fészbúkon, meg Instán, posztolsz a szolidaritásról meg a kutyás nyaralásról, leizzadsz, ha nem lájkolják az eseményedet. Az online avatárod eseményét. Csak annyi a különbség, hogy én ugye veled ellentétben tudom, hogy a videojátékban az a karakter nem én vagyok. És arra gondoltam, ott a Városligetben, hogy mi lenne, ha mégis?

..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be..

Komédiánk hősének lövése sincs a művészetről. De volt kidobóként, Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és … hát, hogy is mondjam … elég különös technikával készült. Vannak, akiknek nem tetszik és sokféleképp értelmezhető. Ám Dave véleménye a művészetről – és erről a konkrét képről – lassan átalakul és egyre nagyobb vehemenciával védi a műtárgyat felesége, a média és egy csomó felháborodott vallási fanatikus ellen

Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.

A Bányavidék trilógia 3. része.

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata.

Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.

Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.

„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”

Zsolt negyvenhat éves, gyermektelen. Bonyolult és zűrzavaros múlt kavarog mögötte. Egy hatalmas szerelem és válás. Egy szenzációs zenekar, melynek széthullása előtt a frontembere volt. Réges régen volt mindez. Zsolt ma fuvarozik, és épp Gdanskból száguld hazafelé, ahol várja őt fiatal, mindenórás barátnője.
Éjszaka van a hegyek közt, a szlovák autópályán. Zsolt tapossa a pedált, és egy pillanatra elalszik...

Hédi, Abigél és Bori barátnők. Évtizedekkel ezelőtt évfolyamtársak voltak az egyetemen, azóta sok minden történt velük, de barátságuk töretlen. Havonta könyvklubot tartanak, most éppen a Bovaryné a téma. A regényhez való viszonyukat erősen befolyásolja aktuális élethelyzetük: Hédi egy csúnya válás után próbálja összeszedni magát, Abigél képtelen az elköteleződésre, Bori házassága viszont tökéletes. Legalábbis annak tűnik, amíg fel nem bukkan Andris, a volt csoporttárs, és felkavarja az állóvizet. Régi sérelmek, elszalasztott lehetőségek, félreértések, vágyak és indulatok kavarognak. Közben eltűnik egy kulcs, születik egy gyerek, kiszakad egy vallomás. Mihez kell nagyobb bátorság? Nemet vagy igent mondani a szerelemre?

Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának.

A Kultúrbrigád előadása.

Lengyel Tamás, Kálid Artúr és Stubnya Béla egy gyilkosan vicces vígjátékban: magyar színész menni Hollywood! Szatíra a magyar színészvilág tragikomikus jelenéről. OKTÓBER 12-én 19.30-kor búcsúzik a darab.

Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.

A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.

A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!

Anyák és lányok, feleségek és szeretők szerepek és elvárások között sodródnak a férfiak által uralt, zárt világban, ahol az összefogás ereje és a szabadság iránti vágy megpróbál utat törni magának a megcsontosodott kötöttségek ellenére is.

A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

Hindi Brooks: romance.com
Magyarországi bemutató

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

Karinthy Ferenc:
DUNAKANYAR
keserédes komédia, egy részben

"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."

Koprodukció a Dollár Papa Gyermekei Társulattal
Ősbemutató

Elfáradt. Elfáradt a nő. Mindenét odaadta, most már másra vágyik. Természetesen írhattam volna férfit is. De nem ezt tettem.

Füge Produkció - Szkéné
Szkéné Színház és a FÜGE közös előadása.

Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.

Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.

Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…

Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai.

Négy nagyszerű színésznek ad lehetőséget a szerzőnő, hogy játékosságukat, humorukat, színészi gazdagságukat, temperamentumukat és virtuozitásukat megmutathassák e bohózatban. Yasmina Reza bámulatos és merész humorát és stílusát az egész világ csodálja.

Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel története egy tehetséges fiú és egy érzékeny lány igaz története. Izgalmas, mint egy krimi, megható, mint egy romantikus film, s át meg átszövi a humor. A nagy kaland a szkizofréniával való találkozás és küzdelem.