Teatr, Dramat

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre rendkívül látványos formában.

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

Robert Harling: Acélmagnóliák

dráma

Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.

A többszörösen Oscar-díjas filmdráma alaptörténetének monumentális színpadi feldolgozása Fila Balázs és Mucsi Zoltán főszereplésével.

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

Adam Meir Magyarországon született, Izraelben felnőtt amerikai színész. Nagyszámú sikeres filmes-televíziós és színházi szerep után, most először lesz látható magyarországi színpadon.

p r e m i e r

Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát.

Gróf Nádasdy Borbála 17 évesen, teljesen egyedül, életét kockáztatva menekült Ausztriába 1957 ben. A regény történelmi keresztmetszet, a békeidőktől szülei meghurcoltatásáig, a kényszerű emigráció hontalanságáig. A darab hűen követi a leírtakat, egy kalandos élet nehézségeit, fordulatait, magánéletének, küzdelmeinek drámáit, a megtalált hivatás örömét idegenben, végül a hazatérés megnyugvását.

Dráma

Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Idén sem marad el a Könyvszalon és vele együtt az egyik legsikeresebb eseménye, a Drámaverseny sem.
A kreativitás és alkotás turbó üzemmódba kapcsol és ahogy az lenni szokott, három csapat verseng a közönség és a zsűri elismeréséért. A feladat nem egyszerű, a rendezőknek a Kisalföld napilapban megjelent szalagcímek alapján kell írni és rendezni egy darabot két nap alatt, aminek sorsáról a közel 700 fős közönség dönt.
A hat fős csapatok élére külön csapatkapitányok is kinevezésre kerültek, akik extra feladatok megoldásával vagy elbukásával hozhatják előnyösebb vagy akár hátrányosabb helyzetbe csapatukat.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Cella-színház előadás

A budapesti székhelyű Hubay Miklós – Elveszett Paradicsom Alapítvány felkérésére létrehozott 55 perces monodráma-jellegű stúdióelőadás elszakad a konvencionális színház megszokott formájától. Az alkotói nevezték el cella-színház előadásnak, amely bár nélkülöz minden színpadtechnikai segítséget, mégsem egy oratórikus előadóest, hanem egy teljes értékű és mértékű színházi előadás.

„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.

A nemzetközileg is elismertté vált háborús dráma, a Senkiföldje (No man`s land), Danis Tanović forgatókönyvéből és Aleksandar Morfov rendezésében kelt új életre a Macedón Nemzeti Színház színpadán. A darab a fekete komédia elemeit felhasználva szatirikus éllel mutatja be a háború borzalmait, a szenzációt és a nézettséget megszállottan hajszoló médiát, mindezt egy terrorizmus és fegyveres konfliktusok által megtépázott világban.