“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.
A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal.
Már javában üldözi a Gestapo, amikor a szovjetek elfogják, és a Gulagra hurcolják – e néhány fordulat önmagában is mutatja, hogyan állt ellen gróf Esterházy János politikus a 20. század ordas eszméinek. Az életrajzi dráma a Felvidék mártír politikusának tragikus története, egy közép-európai példakép titkának keresése.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, hiszen mint ismert: a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.
Idén sem marad el a Könyvszalon és vele együtt az egyik legsikeresebb eseménye, a Drámaverseny sem.
A kreativitás és alkotás turbó üzemmódba kapcsol és ahogy az lenni szokott, három csapat verseng a közönség és a zsűri elismeréséért. A feladat nem egyszerű, a rendezőknek a Kisalföld napilapban megjelent szalagcímek alapján kell írni és rendezni egy darabot két nap alatt, aminek sorsáról a közel 700 fős közönség dönt.
A hat fős csapatok élére külön csapatkapitányok is kinevezésre kerültek, akik extra feladatok megoldásával vagy elbukásával hozhatják előnyösebb vagy akár hátrányosabb helyzetbe csapatukat.
A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket..
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.
Az előadás hossza szünettel: 165 perc
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Lionel Shriver amerikai írónő Orange-díjas regénye a mai napig betonszilárd tabukat feszeget; a gyerekvállalás előtt álló nők félelmeit és az anyai szeretetre való képtelenséget.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”
A legjobban megírt magyar dráma. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációját (két prózai is több operarendezés után) Vidnyánszky Attila állítja színpadra, amiben a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre. A teátrum vezetőjének határozott törekvése, hogy a három legfontosabb magyar klasszikus mű, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde folyamatosan műsoron legyen.
A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..
A formabontó darab egyfajta párkapcsolati játék, melyben az előadók közismert dalok és izgalmas koreográfiák segítségével mutatják be egy kapcsolat ívét, annak csodáit és nehézségeit. Történeteik saját történetek, megélt, igazi állomások.
Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak
Zenés, versszínházi előadás Vörösmarty Mihály műveiből.
Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. A képzelet és valóság határai összemosódnak arra az időre, míg nemcsak a szerelmesek, de a tündéri uralkodók is megtalálják az élet igaz értékeit. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz különleges érzékkel viszi színre ezt az ízig-vérig színházi, mégis örökérvényű témá-kat boncolgató játékot.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.
" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?
előbemutató - színház
A szerző azonos című kötetének egy drámai részlete 12+
90'
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!